nőnap

Kaptam rózsát nnapra. Fehér. Csak a feje- mignon. :)
Kinyílóban. Szirmai éppen tárulkoznának. Egyik rásimul a másikra. Még csak sejteti a formát. Érezni a dús fejet, a szirmok sokaságát. Azonban csak fodrok jelzik, hogy létezik a mély. Már nem bezárt bimbó.... majd. Majd lesz nyitott is. Oázisba kapaszkodik a rövidke szára. Oázisből merítené a továbbot. Merítené. Látom, hogy megtorpant. Az oázis változott? Az őt körülvevő tér? Nem kapaszkodnak a szirmok a nyitásért. Két dolgot tehetek. Megszárítom, s beteszem a többi száraz rózsa közé. Vagy... Megkeresem az okot, miért nem mutatkozik tovább. Az ablakban hidegebb a levegő, az oázis feltöltekezik vízzel.. - ez így már lét? Kinyílhat, de ebben is ott a vég.
Kaptam képet is nőnapra. Kiragyog belőle a sub-lét.

Naspäť k profilu
Naspäť k blogu